Névadónkról
BOD PÉTER (1712. február 22. - 1769. március 3.)
Bod Péter 1712. február 22-én született Csernátonban. Iskoláit a nagyenyedi református kollégiumban, majd a leideni egyetemen végezte. Teológiát és keleti nyelveket tanult. 1729-ben Felsőbányára ment tanítónak. 1736-ban az enyedi könyvtár gondviselője, a zsidó nyelv segédtanára. 1743. december 29-én gróf Bethlen Kata Olthévízre hívta udvari papjául. 1744-ben szentelték lelkésszé a nagybaconi zsinaton. 1746-49-ben Olthévízen, 1749-tol haláláig Magyarigenben volt lelkész. A tudományos teológia, az egyház- és irodalomtörténet, valamint az egyházjog kérdéseivel foglalkozott. Bod Péter írta az elso magyar nyelvu írói lexikont Magyar Athenas címmel, amelyet 1766-ban adtak ki Nagyszebenben. Könyvében ötszáznál több magyar íróról számol be. A Szent Bibliónak históriája címu munkája az első magyar irodalomtörténeti monográfia. A Szentírás kéziratainak és kiadásainak egyetemes története után ismerteti a magyar bibliafordításokat is. A Szent Heortokrates a kalendáriumi szentek históriáját írja le, s közben kitér a katolikus szertartások megbírálására is. Az Isten vitézlo anyaszentegyháza c. rövid históriája a keresztény vallások történetét írja le a legrégibb idoktol a XVIII. század végéig. Félszáznál több magyarul írt könyve közül alig egyharmada jelent meg nyomtatásban. Ráadásul 1768-ban hazafias és protestáns szellemű munkáiért, mivel azok az 1757-ben kiadott rendelet ellenére engedély nélkül nyomattak ki, törvényes kereset alá fogták, s munkáit elkobozták. "Nyelvünk és nemzeti irodalmunk szeretetével, hathatós buzdító szavaival felrázta a nemzetet önfeledt letargikus álmából" - írta róla Orbán Balázs, aki Erdély Kazinczyjának tartotta.
Intézményünk névadója iránti tiszteletünkből 2006-tól minden év februárjában megrendezzük a Bod Péter Napokat.
|